Az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott a pénzügyi adatok hozzáférését és megosztását szabályozó FiDA-keretről, amely komoly előrelépés a tőkepiaci unió létrehozásában, és a magyar EU-elnökség egyik első látható sikere. A szabályozás célja az egységes adatmegosztás megteremtése, amely növeli a pénzügyi szektor hatékonyságát, és javítja a fogyasztók, különösen a KKV-k és magánszemélyek helyzetét. A FiDA a személyre szabott pénzügyi termékek elérhetőségét segíti elő, miközben garantálja az adatok feletti fogyasztói ellenőrzést.
A Budapesti Nyilatkozat, amelyet az Európai Unió vezetői 2024 novemberében fogadtak el, a versenyképesség növelésére irányuló uniós stratégiák legújabb állomása. Noha a magyar kormány több tagja is áttörésként beszél róla, tartalmában szoros párhuzamot mutat a korábbi versailles-i és granadai nyilatkozatokkal. Ám néhány új súlypont is megjelenik benne, amelyek megvalósítására – brüsszeli mércével nézve kifejezetten gyorsan – lépéseket tett már az uniós intézményrendszer.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke óva intette az európai vezetőket attól, hogy kereskedelmi háborúba bonyolódjanak Donald Trump újraválasztott amerikai elnökkel. A Financial Timesnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a tárgyalások és az együttműködés a kulcs az európai gazdasági érdekek megvédéséhez.
Mario Draghi jelentése az európai gazdaság helyzetéről egyfajta ébresztőnek számít. De vajon az európai döntéshozók meghallják-e Draghi jelzését, vagy megnyomják a szundi gombot?
Orbán Viktor Strasbourgban ismertette a magyar uniós elnökség programját, amelynek több prioritása van a versenyképesség javításától kezdve a migráció kezelésén át a bővítéspolitikáig. A sajtótájékoztató elejét egy ember megzavarta, őt a biztonságiak leteperték és kikísérték a teremből.
A Draghi-jelentés jelentős lépés az EU gazdasági prioritásainak újragondolására, különös tekintettel az innovációra, az energiára és a biztonságra. Bár az azonnali gazdasági hatások korlátozottak lehetnek a fiskális és demográfiai akadályok miatt, a széles körű szabályozási reformok hosszú távon támogathatják a növekedést és a versenyképességet az egész EU-ban. A tagállamok között viszont heves konfliktus lehet az unió kocátkazatleépítő új stratégiája miatt – értékeli az UBS Bank az uniós versenyképességi reformcsomagot, amelyet bemutatása óta több ponton kritizált a magyar kormány.
Brüsszelben egyre inkább készülnek a jövő év elején induló lengyel soros elnökségre: igazán fontos döntéseket nem is várnak a Magyarország vezette félév hátralevő részében. Az Európai Bizottság és a tagállamok kétharmada továbbra is bojkottálja a Budapesten rendezett informális tanácsi üléseket. A fő cél az, hogy a Belgium vezetése alatt már előkészített ügyeket és dossziékat lezárják. Sokan azzal sem számolnak, hogy érdemi döntés születik az Orbán Viktor miniszterelnök által a november 8-i csúcstalálkozóra előterjesztett versenyképességi csomagnál. Mindeközben az EU ezermilliárd eurós nagy tervéről, a tőkepiaci unióról már intenzív tárgyalásokat folytatnak a lengyel kormánnyal – tudta meg a Portfolio uniós tisztviselőktől.
Az Európai Bizottság egyik fő célja, hogy minél hamarabb átverje a lassan 70 éve napirenden lévő, de még mindig nem működő tőkepiaci uniót. Brüsszelben a lépéstől 10 ezer milliárd eurónyi magántőke beáramlását várják a tőkepiacokba, amely a gazdasági fejlődéshez szükséges finanszírozás brutális növekedését jelentené. A tőkepiaci unió lehet a kulcs az EU versenyképességének javításához, és a magyar elnökség alatt készülhet el a végleges reformterv.
Az európai kormányok utolsó reménysugara a tőkepiaci unió (CMU) terv, amelynek célja, hogy a kontinensen jelenleg bankszámlákon tartott 10 000 milliárd eurónyi megtakarítást felszabadítsák és a tőzsdén fektessék be, ezzel ösztönözve a gazdasági növekedést. A CMU középpontjában az áll, hogy integrált és hatékony tőkepiacot hozzanak létre, amely megkönnyíti a vállalatok finanszírozáshoz jutását és elősegíti a határokon átnyúló befektetéseket. Egyelőre viszont sok a kockázat és a tagállamok egy része is ellenáll.
Intézményi reform, a tagállami vétójogok gyengítése, az EU versenyképességének javítása és Ukrajna csatlakozása – többek között ezekről a témákról tanácskoznak majd a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcson. Előzetesen úgy tűnt, hogy az államszövetség intézményeinek csúcsvezetőiről lehet majd a legnagyobb vita, de a pozícióharc már rendeződni látszik, így Ursula von der Leyen sorsa is eldőlt a Bizottság élén. A tervezett napirend viszont pont a magyar kormánynak kényes kérdésekről szól, ami újabb konfliktusokat vetít előre.
Andrea Orcel, az UniCredit Csoport vezérigazgatója üdvözölte, hogy Emmanuel Macron francia elnök támogatja a széttagolt európai bankszektor konszolidációját, de figyelmeztetett, hogy a nagy, határokon átnyúló tranzakciók még messze vannak – számolt be a Financial Times.
Emmanuel Macron francia elnök jelezte, hogy nyitott az Európai Unión belüli határokon átnyúló banki fúziók és felvásárlások erősítésére. Attól sem zárkózik el, hogy egy nagy francia bankot egy uniós rivális felvásároljon. Macron elképzelése szerint a mélyebb pénzügyi integráció és a gazdasági növekedés ösztönzése révén az EU egységesebb és erősebb gazdasági erővé válhat, amely képes felvenni a versenyt Kínával és az Egyesült Államokkal. A francia elnök ezzel leporolta a tőkepiaci unió tervét, amely egyelőre nagyon megosztja a tagállamokat.
Az európai befektetéskezelési ágazat támogatja a francia javaslatot, amely az EU-tagállamok egy kis országcsoportokra érvényes tőkepiaci uniójának létrehozására irányul. Sandro Pierri, az Európai Alap- és Vagyonkezelési Szövetség (EFAMA) elnöke arra figyelmeztetett, hogy a reformmal kapcsolatos további késedelmek és EU-n belüli felesleges viták azt eredményezhetik, hogy még több vállalat és befektetés vándorol át az Egyesült Államokba.
Az Európai Unió ellenálló képességét a Covid-19 világjárvány és az ukrajnai háború átvészelésében, és a gazdasági válság megelőzését olyan stratégiai politikáknak köszönhetjük, mint a SURE, a NextGenerationEU és a REPowerEU. E sikerek ellenére a válságok és más globális tendenciák hatással voltak Európa versenyképességére, amelyet most egy reformcsomaggal kell orvosolni – mondta el az Európai Parlamentben kedden tartott beszédében Ursula von der Leyen bizottsági elnök az Európai Tanács 2024. április 17-18-i rendkívüli ülésének következtetéseiről beszélve.
Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy az Európai Unió bankjainak lehetővé kell tenni, hogy tőkéjüket szabadon mozgathassák a blokkban – írja a Bloomberg. Scholz már régóta hangoztatja a bankunió szükségességét.
Franciaország és más nagy uniós gazdaságok nemrégiben indított, az integráció elmélyítésére és az európai széttagolt tőkepiacok felügyeletének központosítására irányuló törekvése több mint egy tucat kisebb uniós állam határozott ellenállásába ütközött. A tőkepiaci unió (CMU) néven ismert reformjavaslat célja, hogy segítsen finanszírozni Európa hatalmas, évente több százmilliárd eurós beruházási igényét a védelem és a zöld átállás terén.
Tavaly egy Heves megyényi terület került orosz kézre.
A klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés különösen érinteni fogja az olajexportot.
A mérések óta a legmelegebb volt év Magyarországon az elmúlt esztendő.
2400 tonna olajtermék ömlött a tengerbe.
Több órára kikapcsolják az áramszolgáltatást is.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
